A kormány feat. EU spórolási akcióterve értelmében 6000 embert sorsoltak ki a közszférából, akik esélyt nyertek egy új életre, valamint egyúttal az elhelyezkedésre is. Az érintettek kitörő örömmel fogadták a hírt, hiszen eddigi túlzottan kiszámítható életük helyett végre esélyük nyílt egy kalandokkal teli vadregényes pályára lépni.
A leépítésre azért volt szükség(?), mert a politikusok alkotta közigazgatási káosz fenntartása túl nagy létszámú munkaerőt igényelt, mely sokba került, így a kormány az asztalra csapott és az elbocsájtások mellett döntött. A káoszt valamiért megtartották...
E balladába illő, vitathatatlanul szomorú esemény még az egyik, nevét elhallgatni kívánó, művészi vénával megáldott köztisztviselőt is megihlette, aki az alábbi szerzeményével kívánja az utókor figyelmét felhívni a jelenkor hibáinak jövőbeni elkerülésére:
Ballada az birkák hatezrinek lenyirásárul
- az aggódó trubadúr éneke -
A téglát rakják, s a birkát nyírják, de ameddig csak bírják mindkettőt irtják,
hisz lehetsz szelíd, inaslelkű szolga, bégethetsz a kórussal, s beállhatsz a sorba,
megtalálnak téged is, eljönnek majd érted, kiűznek az akolból, s nem nézik majd élted,
űzik az okost és űzik a bajnokot, nem tűrik az eszest, s nem tűrik az alkotót,
mehetnél még tovább, de rég más lámpa villog, keselyű vijjog, hisz' oldaladon a billog,
örök a passzus: politikusnak nincs kuss, dübörög a törvény és lesújt rád az aktus,
átkozhatod, elszidhatod, lelke veszik rajta, de míg forog a világ, a földet kezében tartja,
meghúzódó birka voltál, vagy közönséges tégla? Kinek joga megítélni, s kinek lenne dolga?
Egy a sorsunk és egy a bánatunk, egy a hazánk, s közös az átkunk:
hiszékenyek voltunk, s rászedett a faló, földi jóval kecsegtetett minden jöttment csaló,
cégéreknek hittünk és nem a józan észnek, így lészen most veszte e hatezer bérnek,
bégessünk csak tovább, s essünk egymás torkának, ez megoldja a gondokat, így élünk a mának,
van kedvetek eztán még utcára menni? Mást kellene tenni, így nem történik semmi...
Birka maradtál, vagy lennél inkább tégla? Itt a recept, hogyan juthatsz célba:
Ne csinálj semmit, csak szidjál másokat, így ássál majd magad köré jó mély,s széles árkokat,
élheted így napjaidat, átnézve egy üvegen, de ne akarj szebb életet sem most, sem pedig öregen...
LTCS Press
sötétben bujkáló ellenforradalmár
